Márciusban indítottuk a STEMsisters ösztöndíjprogram 7. szemeszterét, és ez volt az első alkalom, ahol bevettük a szoftvertesztelést is a témák közé. Ennek apropóján úgy döntöttünk, hogy a “Tech szakmák” cikksorozatunk második részét ennek a területnek szenteljük. Mindezt egy recruiter tollából: közérthetően, de azért a legkomolyabb szakmai mélységekre továbbra se itt számítsatok. :)
Mivel is foglalkozik egy tesztelő?
Valószínűleg, ha annyit mondunk, hogy kipróbálja a szoftvert, azzal nagy újdonságot még nem árulunk el. :) Az viszont már új infó lehet, hogy egy tesztelő nem a kész szoftvert próbálja ki. Sőt, még nem is mindig csak a magát az alkalmazást teszteli. Ideális esetben jelen van már a a legelső sor kód leütése előtt, hogy véleményezze a fejlesztési tervet, vagy olyan kérdéseket tegyen fel, hogy “biztosan erre van szüksége a felhasználónak?”.
A teszteléssel pedig nem kell megvárnia, amíg minden elkészül. Ha a fejlesztők befejezték egy részét, már azt kipróbálja, hogy minél gyorsabban lehessen javítani az esetleges hibákat. Szisztematikusan halad a szoftver egyes részein, a legkülönbözőbb szempontok mentén vizsgálva azokat. Néhány példa ezekre a szempontokra:
Megfelelően működik-e az új modul?
Jól illeszkedik-e az új modul a többihez?
Javították-e a korábbi hibákat?
Okozott-e gondot az új fejlesztés a meglévő kódbázisban?
Elég gyorsan lefut-e a program?
A talált hibákat pedig azok súlyossága alapján bekategorizálják, igyekeznek megtalálni annak a forrását a kódban és a fejlesztési folyamatban, és azon dolgoznak, hogy a súlyosabb hibák ne fordulhassanak elő mégegyszer. Szóval bőőőőőven többről van itt szó annál, mint amit egy laikus gondolna. :)
Manuális vs automata
Manuális tesztelésről akkor beszélünk, ha az alkalmazásunkat “végigkattintgatjuk”, mintha felhasználók lennénk. Ha automatizáljuk a tesztünket, akkor lényegében írunk egy kisebb programot, ami leteszteli nekünk a szoftvert. Persze nem az egészet, csak olyan részeit, amit mondjuk vagy sokszor akarunk tesztelni, (pl. minden release után ki kéne próbálni ugyanazt a funkciót), vagy meg sem lehet manuálisan oldani (pl. le akarunk generálni ezer egyidejű bejelentkezést a weboldalunkra).
Ha tesztelésben gondolkodsz, alapvetően ezen a két úton tudsz elindulni. A tesztautomatizáló mérnökök valamivel keresettebbek a piacon, magasabb fizetésre is számíthatnak, viszont manuális tesztelőként el tudsz indulni programozói tudás nélkül is.
Ajánljuk mindenkinek, aki…
…kritikusan gondolkodik, jó szeme van a részletekhez és úgy általában fontos neki a dolgok minősége. Emellett az empatikus kommunikáció is elengedhetetlen: tesztelőként napi szinten kell visszajelzést adnod fejlesztőknek, hogy mit rontottak el. A monotóniatűrés szintúgy elengedhetetlen készség - főleg juniorként.
Manuális tesztelőként jobban lesz a fókuszod az üzleti oldalon. A fő hozzáadott értéked itt a felhasználók megértése és képviselete. Ilyen pozciókból gyakran váltanak üzleti elemzői vagy UX-es karrierpályákra. Tesztautomatizálóként inkább a technikai tudáson van a hangsúly, de itt is értened kell, hogy mit miért tesztelünk. Ez a terület nagyon közel áll a DevOps-hoz, de szoftverfejlesztő irányba is tudsz innen váltani.
ISTQB
Bármelyik irányba is indulsz el, bármelyik céghez is interjúzol, ez az öt betű (pont ebben a sorrendben) nagyon hamar el fog hangzani. Az International Software Testing Qulifying Board folyamatosan készít tananyagokat a tesztelésről/minőségbiztosításról, ezek képzik a szakma alfáját és omegáját. Ha tesztelőként szeretnél elindulni, a Foundation level anyagát erősen ajánjuk. Könnyen emészthető, és egy nagyon jó átfogó képet ad a tesztelési módszertanokról.
Tetszik, de azért még körbenéznél? A sorozatunk első részében a szoftverfejlesztői munkáról írtunk, a következőkben, pedig az üzleti elemzői és UX szakmákat vesszük górcső alá. Stay tuned!